csak egy film trailerét néztük...
Klajci : Az meg micsinál??
Sengi : Szül.
Klajci : KINEK? MIT?
Újra itt, újra együtt. Eltelt egy kis idő, amióta legutóbb erre jártunk. Közben egy évet sajnos külön kellett laknunk, így a közös hülyeségek feljegyzése teljesen lehetetlenné vált. De most újult erővel kezdünk bele az írogatásba.
Igaz egy-két változás történt a közelmúltban. Albiba költöztünk a régi jó koli után. Sajnos Klajci ágya felett most nincs polc, ahonnan éjszaka ráeshetne az utazótáskája, de szerintem így is hozzuk majd a régi formánkat.
Viszont most épp egy kulturált vendéglátóipari egység felé szeretnénk venni utunkat, ahol megihatunk pár Flandriát (ugye Klajc?), így muszáj rövidre fognom.
Minap átjöttek Klajci kisbarátnői és hát társasjátékoztunk a parti előtt, de volt némi ital is a közelben. Némi.
Klajci : H. igyál már!
H. : Nem lehet basszus, minek játszunk ilyen bonyolult játékot, gondolkodnom kell, így nincs idő berúgni!
Sengi: A. nem te jössz?
A.: De, de elfelejtettem gondolkodni!
Nah, lesz ez még jobb is.
Klajci: Úristen, milyen pasi az, akinek a szobája falán egy macskás kép lóg?
Sengi: Sleeplessnek meg van egy nagy, kék-fehér csíkos hasú, büfögő pingvine...
Klajci: De az más, az rám emlékezteti!
Végeláthatatlan vita vette kezdetét a minap, mikor Red előtt ki mertem ejteni, azt, hogy a Playboy egy értelmetlen férfimagazin, tele meztelen nőkkel és iszonyatosan haszontalan, bár szerinte "férfias" cikkekkel. Ugyanmár.. ha valaki azt akarja nekem megmagyarázni, hogy aki megveszi a Playboy-t, az a benne található néhány értelmeshez közel álló cikk miatt költi rá a pénzét és nem azért, hogy a meztelen csajokra csorgassa a nyálát, azt én helyből kinevetem.
Nem értem én a férfiúi lelket. Annyira egyszerű, hogy az már lehetetlen. Komolyan irigykedem rájuk, két mell látványa teljesen leköti őket, arról az esetről nem is beszélve, ha egy csinos popsi is társul hozzá. Ez alól egyikőjük sem kivétel. Nem tud megszólalni a Kiscsillag? Alig végezte el a Szakközepet? Hát ez bizony senkit nem érdekel, van melle, meg segge, oszt jóvan. A híres-neves nyuszis magazin pedig épp ezért olyan népszerű, mert az összes pasit a farkánál fogva tudja vezetni. Ja persze, van még egy-két cikk a meztelen lánykák között dísznek, ha már annyi pénzt fizetett a jóember az újságért, legalább azt hiheti, hogy vett is valamit. Fegyverek, kocsik, nők, divat, interjú, nők, szex, nők, szex, nők...
Nem is lenne ezzel semmi baj, de egy darab olyan cikket nem talál az ember egy ilyen magazinban ami arról számolna be az erősebbik nemnek, hogy bizony nem csak az ő igényeik léteznek, az utcán járkáló lányok nem playmatek, és öcsém, hiába csorgatod a nyálad a legújabb Land Roverre, sosem lesz olyanod.
Nem szeretem én a női magazinokat sem, nem mondom, hogy egy szemmel is különbek lennének. De nem is védem őket, és nem is vallom szentül, hogy az igazi nőnek, csak gyémánt kell, nagy kocsi, gazdag pasi, lehetőleg 2 kilo smink és persze egy rózsaszín világ. A lányok nem olyan egyszerűek, mint ahogy a női prototípust ábrázolják, ellenben a férfiakkal. Nem minden szőke hülye, aki szőke, az általában nem eredeti, sőt még néha a nők is tudhatnak vezetni, és ha azt táplálja beléjük a hímtárasdalom, hogy a tökéletes nő 90-60-90-nél kezdődik, hát bizony soha nem lesznek megelégedve magukkal. De mit sírok én itt, egy fecske úgysem csinál nyarat.
Drága Sengi!
Ez egy nagyon tanulságos kis bejegyzés, csak azt nem értem, ezen miért most háborodtál fel? Hiszen ez hosszú-hosszú évek óta így van már. Mindig is voltak szexszimbólumok, néha a sovány botsáska, néha a dundibb volt az ideál, a lényeg mégis egy : a pasiknak két gyenge pontjuk van, a gyomruk, és persze a farkuk. Így ha meglátnak egy szép, meztelen nőt fakanállal a kezében, gyakorlatilag beteljesedett az életük. Ezt használják ki a Playboy szerkesztői, és emiatt fizetnek a férfiak közel 1000 Ft-ot ezért a képes magazinért. Mellesleg azok a hölgyek, akik ebben az újságban mutogatják fedetlen idomaikat, sokszor messze állnak a szép és ideális nőktől. Látott már valaki például olyan lányt, akinek egy anyajegy sincs a testén? Ez egy újfajta mutáció? Igen, mégpedig az a neve, hogy Photoshop. Bár gondolom, még egy Playboy-t olvasó férfinak se tűnt fel, hogy az aktuális csinibabának egyetlen anyajegye ,esetleg apró kis bőrhibája, vagy hege sincsenen, leragadt a tekintete a 90-60-90-nél. Úgyhogy Sengi, amíg a férfiaknak lesz szeműk és farkuk, márpedig valószínűleg egyik sem fog felszívódni róluk az elkövetkezendő évtizedekben, addig bizony lesz keresete az ilyen magazinoknak, és vagy nyíltan, vagy titokban a hátunk mögött, a pasik akkor is nyálazni fogják ezeket a lapokat.
Csókol: Klajci
Reddel a femina.hu című női oldalt olvasgattuk, gondoltam, hagy tanuljon a Drága. Persze a szextanácsok kötötték le a legjobban. Ez egyik címke alatt ez tárult a szemünk elé:"Heremasszázs, a legszexibb dolog amit a pároddal tehetsz".
Sengi /olvas/: "Ha minden tekintetben felforrósodott a levegő, nyúlj be a herék közé az ujjaiddal, ekkor..."
Zs: Jujj, hátha lejön egy bubi!
G: Kicsim, mi lenne ha inkább oda figyelnél!?
Sengi: Kaktusz!
Klajcii: Na, azt hittem saláta.. ennyit a növénytanról...
(Klajci növénytan demo előtt két nappal.)
Sokan azt hiszik egyszerű a szegény kollégisták élete. Pedig ez nem így van.
"Ti már tapasztaltatok olyat, hogy épp próbáljátok megvetni az ágyat, és az rátoktámad?"
Épp ma hangzott el ez a mondat drága Klajciim szájából. Igen, vele ilyenek történnek szerény kollégista élete alatt. De ezért szeretjük. Amikor épp nem étolajjal kenegeti a nyikorgó ajtókat, akkor bizony megtámadja az ágy. Az a galád ágy ami, nemrég beszippantotta a megevésre szánt virslijét, tányérostól. Próbálta áthúzni az ágyneműjét a drága, de amikor fel akarta nyitni az ágyat, az kicsúszott a rugó feletti sínből és rádtámadt drága barátnőmre. Ő, nagyot sikoltva ugrott hátra, majd elfogta a kétségbeesés, hogy mégis mi lesz most?
Beával elkezdtük számba venni a lehetőségeket, hogy mi történt volna, ha mi nem vagyunk itt, és ezzel a problémával neki egyedül kellett volna megküzdenie.
1. Jónéhány próbálkozás után fél óráig kétségbeesetten szemezett volna a gonosztevővel, majd holnap arra jöttünk volna vissza, hogy Klajci ágyát atomtámadás érte ő pedig szégyenében magyarázat nélkül távozott.
2. Miután feladta a harcot bebújt volna valamelyikünk ágyába és mikor hazaérünk, nagy boci szemekkel bizonygatta volna, hogy nem, nem ő volt a hibás, hanem az ágy, ami aljas módonrátámadt.
3. Esetlegesen felhívta volna a barátját, hogy segítsen neki, bár én az ő képességeiben sem bízok.
Végül közös erővel sikerült megoldanunk ezt a problémát, és lassan Klajci is kibékül kicsiny fekhelyével. Persze ez a happy end még nem azt jelenti, hogy ezután problémamentesen élünk majd, van ok az aggodalomra. Nem az ágyra céloztam.
Klajci: Én nagy esküvőt akarok. Gyönyörű ruha, sok ember, nagy lagzi...
Sleepless: Nem, nem. Mi szépen bemegyünk majd az anyakönyvvezetőhöz, aláírjuk amit kell, aztán megyünk szépen haza. Ugye így van, Fecó?
Fecó: Ááá, nem. Egy sör azért még belefér.
Sleepless: Helyes! (Önelégülten hátradől.)
Klajci: No jól van, akkor nem megyek hozzád feleségül.
Sleepless: Én azt hittem mi csak dugunk.
(Vérig sértve felpattantam az asztaltól, miközben véletlenül megbillentettem Sleepless sörét, ami majdnem kiment.)
Sleepless: Ha kiborítod, még azt se!
Herr: Azt hiszem ki kell majd vasalnom a fekete ingemet.
Sengi: Mi? Mármint, úgyértem te tudsz inget vasalni? Na nem azért, én is tudok, de a fiúk nem tudnak inget vasalni..
Herr: Kérlek szépen, én igenis tudok.
Sengi: Na de miért?
Herr: Készülök arra, hogy szar feleségem lesz.
( Ülök bátyám mellett, rajtam Nike cipő, rajta pedig Puma. Egyik pillanatban véletlenül megrúgtam a lábát... )
Klajcii: Upsz, bocsi. Nézd már, harcolnak egymással.
Tesóm: Jaja. Mert a Puma egy vadállat, no meg a Nike pipa a Pumára.
Bea: Hallod Klajci, egyik barátnőm lakótársa orvosira jár,és olyan tipikus szőke, hogy olyat te még nem láttál.
Klajcii: Miért, mit mondott az a gyöngyszem?
Bea: A legjobb beszólása az volt, amikor mesélték neki, hogy egy srác elütött egy szarvast pár hete, a csaj meg " Vannak Magyarországon szarvasok?"
Klajcii: Huh, ez tényleg ütött.
Bea: Nem,ez még nem. Amit utána mondott, na az padlóra küld.
Klajcii: Mi volt az?
Bea: "Ja, persze, hogy vannak. A vadasparkban."
Ennyit az orvosisokról...úgy érzem 1:1 . - Klajci
Ennyit egy hülye szőke picsáról. Messze még az 1:1 - Sengi
Klajcii ül a gép előtt és tágra nyílt szemekkel figyelni ahogy épp a másik két játékos csatázik egymás ellen...
- Milyen betegségre utal a szervezetben felgyülemlett nagy mennyiségű antioxidáns?
Klajcii: Én tudom, én tudom!
/Megjelenik a válasz/
Klajcii: Na, látjátok én tudtam, hogy az lesz.
Bea: És mi volt az?
Klajcii: Elfelejtetttem.. meg amúgy is eltűnt..
/Állomáson álldogálva... /
Sengi: Te miért nem vettél még nekem soha egy szál rózsát...? Mindenki rózsákkal mászkál itt, még a csúnya csajok is.
Red: Mert én rózsacsokrokat vettem Neked.
Sengi: De mit csináljak egy rózsacsokorral, abban olyan sok van...
( Desperadotol a Rajtad múlik című számot hallgatván az alábbi párbeszéd zajlott le : )
K: Te, Sengi! Milyen az a huncut fény?
Á: Az tudod olyan, amelyik bebújik a szoknyád alá, és ott rosszalkodik. (Kajánul kuncog.)
K: Na szépek vagyunk, ha téged egy kis fény ki tud elégíteni, akkor Rednek nem lehet túl nehéz dolga.
Á: Hát igen. Ezért csináljuk mi sötétben, hogy legyen benne kihívás.
Pár nappal ezelőtt a következő témával kaptam e-mailt Sengitől : "megvilágosodtam". Mondom, mi a fene? Talán rátalált a saját Jézusára, vagy arra jött rá, hogy Red szereti az alkoholt? Nem. Az az ötlete támadt az immáron hivatalos ciculótársamnak, hogy mi lenne, ha blogírásra vetemednénk. Először bizarrnak találtam a dolgot. Mi meg a blogírás? Na ne! Utána jobban belegondoltam, és tulajdonképpen miért is ne? Mutassuk meg a minket gyengébbik nemnek tartó férfiaknak, hogy mi nem csak szebbek vagyunk, jobban főzünk és tovább élünk mint ők, de még blogírásban is lekörözzük a pasikat.
Valami kezdet...
Igen régóta tervbe volt véve ez a blog, mint a „méltán” híres kimentasor.blog.hu ellenpólusa, vagy fogalmazzunk szépen: női változata. Nem mintha bármi közünk is lenne hozzájuk... Nah de nem is ez itt a lényeg, hanem sokkal inkább mi. Kezdésként egy kis szemelvény kolis életünk mibenlétéről:
(épp valami könyvvásárlási szokásokról szóló kérdőívet töltöttünk ki, mikor…)
K: Úristen te mit írtál a könyvkiadókhoz? Medicina?
Á: Még szép.
K: Akkor én meg írjam oda, hogy… hogy… Farmakokinetika!?
Á: Miért, olyan van?
K: Nincs…
(Tudniillik örök vitánk, hogy vajon az orvos vagy a gyógyszerész volt előbb, melyik áll a másik felett, és hogy mi a frászért kapnak manapság a gyógyszerészek is doktori címet? Najó, ez utóbbit inkább én szoktam emlegetni. Azt hiszem erre a témára még visszatérünk majd… Lényeg: 1-0 ide)
Lehet, hogy ezt a csatát elbuktuk, de a háborút még nem vesztettük el! Úgyhogy rettegj Sengi, mert a gyógyszerészek sosem adják fel! - K